Álmodozás.

Keserű éjszakák.

Álmomban csak zuhanok. 

Mint ha, csak egy nap

ismétlődne, s ismétlődne.

Véget nem érő körforgás.

Nappali álmodozás. 

Förtelmes világ, 

tárul a szemem elé.

Behunyom,

s hirtelen megszűnik minden rossz. 

Fantasztikus, s mesés

táj tárul szemvilágom elé.

 Ahogy a tavaszi szellő

magával hozza a frissen nyíl

virágok illatát.

Ahogy beletúr hajamba,

mint a kedvesem.

S hajlítgatja a réti növényeket. 

Jaj, milyen szépen elterülnek a színpompás virágok.

A felhők oly fehérek, s fodrosak.
Szabad, s élénk szarvasok szaladnak a patak mentén.

A nap is szépen virít,

a horizonthoz közeledve.

Szemem felpattan s vége az álmodozásnak,

mint egy gyors kapcsolatnak.